Útmutató a hegesztési varratok 5 alapveto típusához

Útmutató a hegesztési varratok 5 alapveto típusához

A hegesztési varratok 5 alapveto típusa és néhány hasznos tipp a nagyszeru eredményekért

A varrat kialakítása határozza meg, hogy milyen típusú varrattal kell próbálkoznia. Többféle hegesztési varrat létezik, és mindegyik egy-egy adott alkalmazáshoz felel meg. Ebben a cikkben a hegesztési varratok öt alapveto típusát tárgyaljuk. Néhány hasznos tippet is ismertetünk, amelyek segítenek a kiváló minoségu hegesztés elérésében.

A hegesztési varrat kialakítása

Hegesztési varrat akkor jön létre, ha két vagy több anyagot illesztenek össze a hegesztési folyamat során hozaganyag hozzáadásával vagy anélkül. A hegesztési varrat létrehozható hasonló vagy eltéro fémekbol.

Számos tényezo járul hozzá a jó varrat létrejöttéhez. A kiváló minoségu varrathoz kritikus fontosságú a varrat kialakításának megértése. A hegesztési varrat kialakítása határozza meg, hogy milyen típusú varratot kell készíteni az alkalmazás minoségi eloírásainak való megfeleléshez.

Íme néhány példa a varrat kialakítására és a szükséges varrattípusra:

Varrat kialakítása Varrat típusa
Tompakötés Horonyvarrat
T-kötés Ékvarrat
Sarokvarrat Horony- vagy ékvarrat

A hegesztési varratok 5 alapveto típusa

Az American Welding Society (AWS) a hegesztési varratok 5 alapveto típusát nevezi meg:

  • Tompakötés
  • Átlapolt kötés
  • Élkötés
  • T-kötés
  • Sarokvarrat

Tompakötés

Tompakötés akkor jön létre, ha két munkadarabot ugyanabban a síkban helyeznek el, és a munkadarabok oldalát hegesztéssel kötik egymáshoz. Ez a csovezetékek és szerkezetek gyártásánál használt hegesztési varratok leggyakoribb típusa. A tompakötések könnyen elokészíthetok a hegesztéshez. Ennek a hegesztési varratnak különbözo változatai vannak, és mindegyik más-más célt szolgál.

Példák a tompakötésre:

  • Szimpla U
  • Dupla U-horony
  • Szimpla V
  • Dupla V
  • Szimpla leélezés
  • Dupla leélezés
  • Négyszögletes
  • Szimpla leélezés

A hegesztési folyamat során a fémfelület megolvadt területét összeillesztett felületnek nevezzük. A hegesztés elott az összeillesztett felületet úgy alakítják ki, hogy növelje a hegesztési szilárdságot. Ezt a folyamatot az élek elokészítésének nevezik. A tompakötés mindkét oldala rendelkezhet azonosan elokészített éllel, de a két oldal eltéro is lehet.

Az él elokészítését vagy az összeillesztett felület hegesztéshez való formázását a mélyebb beolvadás, a nagyobb szilárdság és a sima megjelenés miatt végzik. Azt is biztosítja, hogy a hegesztés megfeleljen a meghatározott eloírásoknak és szabványoknak. A tompahegesztés megfelelo elokészítését számos tényezo határozza meg, beleértve a horony alakját, a rés szélességét és a rétegzettséget. Minél szélesebb a horony, annál több hegesztésre van szükség a kötés elkészítéséhez. Vékony szelvényeknél négyszögletes tompakötéssel teljes beolvadású hegesztések lehetségesek. Vastagabb szelvényeknél a teljes beolvadású hegesztések csak horony alkalmazásával lehetségesek. Vastagabb fémeknél a varrat kialakítása kulcsfontosságú szerepet játszik a hegesztési szilárdság biztosításában.

Az alkalmazás és az anyagvastagság határozza meg, hogy a tompakötés szélei leélezettek vagy négyszögletesek legyenek. Míg a leélezett szélek erosebb hegesztést hoznak létre, nagyobb leolvadást igényelnek, és idoigényesebbek.

A tompakötéseknél eloforduló gyakori hibák közé tartozik a porozitás, az átlyukadás, a hiányos beolvadás és a repedés. Ezek a hibák azonban megelozhetok a hegesztési változók módosításával.

Átlapolt kötés

Átlapolt kötésnél a két munkadarab felülete átfedi egymást. A hegesztési varrat a felületek átfedésénél jön létre. A munkadarab vastagsága határozza meg az átfedés területét. Minél vastagabb a munkadarab, annál nagyobb átfedés szükséges.

Az átlapolt kötések jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Átlapolt kötés hegesztésekor ügyelni kell arra, hogy a két munkadarab között ne legyen rés. Vékonyabb anyagok, például fémlemez hegesztésénél fontolja meg az áramerosség csökkentését és a haladási sebesség növelését, hogy elkerülje a torzulást és az átlyukadást.

Elofordulhat, hogy választania kell a tompakötés vagy az átlapolt kötés között. Az átlapolt kötések nagyobb szilárdságot biztosítanak a nagy igénybevételnek kitett területeken. Az átlapolt kötések azonban nem eredményeznek egy síkban fekvo kontúrt, így jobban észrevehetok, mint a tompakötések.

Élkötés

Az élkötéseknél a munkadarabok illesztése az éleket közel párhuzamosan vagy teljesen párhuzamosan hagyja. Az ilyen típusú kötéseket ott használják, ahol a munkadarabok nincsenek terhelés alatt. A szélek hegesztési elokészítésének módja alapján többféle élkötés létezik. Az élkötések például a következokhöz alkalmazzák:

J-horony

  • U-horony
  • V-horony
  • Ferde horony
  • Sarokhorony
  • Négyszögletes horony

Sarokvarrat

A sarokvarrat akkor jön létre, ha két munkadarabot 90°-ban egymáshoz hegesztve L-alakot alakítanak ki. Ez a fajta kötés könnyen összeszerelheto, és legfeljebb kevés élelokészítést igényel. Kétféle sarokvarrat létezik – nyitott sarokvarrat és zárt sarokvarrat. Zárt sarokvarratban az egyik munkadarab széle egy síkban van a másik munkadarab szélével. Nyitott sarokvarratnál a munkadarab két széle a sarkoknál csatlakozik. Van egy nyílás, ahol az egyes munkadarabok vastagsága látható. A sarokvarratokat többnyire szögletes vázat igénylo projekteknél használják.

Az anyag vastagságától és az alkalmazáshoz szükséges szilárdságtól függoen választhat nyitott és zárt sarokvarrat között. Ha vékonyabb anyagra nyitott sarokvarratot hegeszt, az átlyukadás elkerüléséhez fontolja meg a haladási sebesség növelését. A nyitott sarokvarratok V-alakot hoznak létre. Az anyagvastagság alapján ez a fajta kötés több hegesztési leolvadást igényelhet. Zárt sarokvarrat hegesztésekor a hegesztési felületet csiszolni kell. Ez elosegíti a varrat és az alapanyag közötti zökkenomentes átmenetet.

A sarokvarrat létrehozásakor ügyeljen a munkadarabok megfelelo illeszkedésére. A varrat elokészítésének módja alapján a munkadarab torzulhat a hegesztés után. A torzulás elkerüléséhez rögzítse a munkadarabot, hogy a helyén maradjon.

T-kötés

Két munkadarab 90°-os szögben való illesztése esetén T-kötés jön létre. Az ilyen típusú kötéseknél az egyik munkadarab szélét egy másik munkadarab sík felületének közepére hegesztve T-alakot alakítanak ki. Az alaplemezhez hegesztett cso is képezhet T-kötést. Ez a fajta kötés nagy mechanikai szilárdsággal rendelkezik, különösen akkor, ha mindkét oldalról hegesztik. A T-kötéseket számos gyártási alkalmazásban használják, beleértve a csöveket, szerkezeti acélokat és berendezéseket.

Ha a megfelelo paramétereket és technikákat alkalmazzák, a T-kötések könnyen hegeszthetok, és a kötést kevésbé kell elokészíteni. A T-kötés elokészítésekor dönto fontosságú, hogy a kötésnek a terhelés alatt álló oldalát hegessze. A hegesztési varrat tetejének hatékony beolvadással kell rendelkeznie. Ha a varratot a kötés ellentétes oldaláról bármilyen terhelés vagy ütés éri, tönkremehet. Ezt elkerülheti, ha mindkét oldalt meghegeszti, így maximális szilárdságot biztosít. A T-kötések könnyen hegeszthetok vízszintes, sík, függoleges és fej feletti helyzetben.

90°-os T-kötés hegesztésekor a két szélen 45°-os munkaszöget alakítson ki, hogy mindkét munkadarabon mély beolvadást biztosítson. Különbözo fémvastagságok hegesztésekor a hegesztést a vastagabb anyagra kell fókuszálni. A teraszos töret, amely a kötés korlátozása miatt következik be, a T-kötéseknél megfigyelt egyik gyakori hiba. A kötés torzulásának elkerüléséhez a hegesztok gyakran dugót helyeznek el.

Melyik hegesztési varrat felel meg az Ön alkalmazásához?

A hegesztési varratok kialakításának öt típusa létezik. A kiválasztott hegesztési varrat az alkalmazástól és a szükséges szilárdságtól függ. Ezért kulcsfontosságú, hogy megértse különbségeket, amikor kiválasztja a projekthez a legjobb kötési kialakítást. Ez a tudás segíthet abban, hogy a megfelelo hegesztési varratot és technikát használja a hegesztési projekthez.