Az ESAB a hegesztési és vágási termékek, valamint megoldások teljes választékát kínálja. Böngéssze berendezéskínálatunkat termékcsalád és iparág szerint.
Az ESAB világelső a hegesztő- és vágóberendezések, valamint a fogyóeszközök területén. Fedezze fel hegesztő- és vágótermékeink teljes kínálatát szinte minden alkalmazáshoz.
Az ESAB egyetemi kurzusok egymásra épülő, strukturált tanulási modulok, amelyek célja, hogy segítsenek készségeit a következő szintre emelni. Új kurzusok rendszeresen bővülnek, ezért látogasson vissza gyakran. Kattintson a hivatkozásra a jelenleg kínált kurzusok megtekintéséhez.
A cikkek részletesebben foglalkoznak az iparági témákkal, továbbá az ESAB mérnökeivel és hegesztőmestereivel együttműködésben készültek. A hivatkozásokra kattintva tekintheti meg a legújabbakat.
Tippek az ESAB szakértőitől, amelyek segítenek a hegesztési, vágási és gyártási ismereteinek magasabb szintre emelésében.
Az ESAB University videóit a világ legjobb gyártóinak tippjei és bevált gyakorlatai alapján gyűjtöttük össze. Tanuljon új technikákat, vagy fejlessze jelenlegi készségeit az ESAB University videóival.
Bővítse hegesztési, vágási és gyártási ismereteit ingyenes és hozzáférhető webináriumokkal számos különböző témában, beleértve a hegesztési bevált gyakorlatokat, az ESAB-termékek használatára vonatkozó tippeket, az új termékek bevezetését és sok más egyebet, mindezt megbízható ESAB-szakértők előadásában.
Az ESAB világelső a hegesztő- és vágóberendezések, valamint a fogyóeszközök területén. Átfogó gyártási kínálatunkban gyakorlatilag minden alkalmazáshoz megtalálja az ideális megoldást.
ESAB Sajtószoba – Értesüljön mindig az elsők között az ESAB legfrissebb híreiről! Itt megtekintheti a sajtóközleményeket, a termékbejelentéseket, a vállalati híreket és egyebeket.
Az ESAB EHS (környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági) kezdeményezéseit a lehető legmagasabb prioritással kezeljük, a biztonság iránti elkötelezettség vállalati kultúránk szerves része.
Az ESAB története összeforrott a hegesztés történetével. Itt interaktív áttekintést kaphat az ESAB történelméről, amelynek során végig komoly hatást gyakoroltunk a hegesztés, a vágás és a gyártás jövőjére.
Az ESAB Karrierek oldalán megnézheti a nyitott pozíciókat és további lehetőségeket.
Az ESAB sok terméktámogató anyagot kínál, köztük sokféle műszaki és szervizdokumentációt, a biztonsági adatlapoktól és letölthető termékkézikönyvektől kezdve a terméktanúsítványokig.
Látogasson el az ESAB globális kézikönyv adatbázisába, hogy hozzáférjen további tételekhez, dokumentációkhoz.
Globális felhasználói kézikönyvek
Használati útmutatók és pótalkatrészlisták
Terméktárolási utasítások
Fő kapcsolatfelvételi adatok oldalának megtekintése
ESAB helyszínadatok megtekintése
+36 1 382-12-00
Nem találtunk lejátszási listát! A lejátszási listát itt hozhatja létre.
Gázberendezés Hegesztőberendezés
A hegesztési, keményforrasztási és forrasztási technikákat két vagy több anyag, különösen fémek hő alkalmazásával történő összekapcsolására használják. A technikákat a fém részek közötti hézagok kitöltésére is használják. A hegesztés, keményforrasztás és forrasztás közötti fő különbségek két kulcsfontosságú tényezőhöz kapcsolódnak – az alkalmazott hőmérséklethez és a hőmérsékletnek az alapanyag állapotára gyakorolt hatásához. Mindegyik folyamatot különböző alkalmazásokhoz használják. Tehát melyik technika a legjobb? Ez a használt anyag típusától, a kívánt szilárdságtól és az alkalmazástól függ. Tekintsük át az egyes folyamatokat, azok megkülönböztető jellemzőit, előnyeit, hátrányait és alkalmazásaikat.
A hegesztés során két vagy több fémet megolvasztással és összeolvasztással kapcsolnak össze, általában hegesztőanyagok és védőgázok hozzáadásával. A kapott kötés ugyanolyan erős vagy erősebb, mint a fémek. A koncentrált hőt közvetlenül az összekapcsolandó területre alkalmazzák. Az alkalmazott hőnek elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy megolvadjanak az alapanyagok (az összekapcsolt fémek) és a hegesztőanyagok. Ezért a hegesztési hőmérsékletet az alapfémek olvadáspontján kell indítani.
A hegesztés alkalmas nagy szerelvények összekapcsolására. A hegesztési folyamat szabálytalan varratokat hoz létre, ezért ez a módszer alkalmatlan az esztétikus illesztéseket igénylő alkalmazásokhoz.
A hegesztés különböző típusai a következők:
Védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (GMAW)
Bevontelektródás kézi ívhegesztés (SMAW)
Porbeles ívhegesztés (FCAW)
Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés (GTAW)
A hegesztést a gyártásnál, építőiparban, szállításnál és a javítóműhelyekben használják. Néhány példa a hegesztési alkalmazásokra: robotszerelvények, épületszerkezetek, hidak, nyomótartályok, repülőgépek, csővezetékek, vasúti vágányok és kocsik gyártása.
A keményforrasztás során két vagy több anyagot úgy kapcsolnak össze, hogy egy hegesztőanyagot olvasztva az alapanyagok illesztéseibe erős kötést hoznak létre. A keményforrasztás nem olvasztja meg az alapanyagokat, hogy azok összeolvadjanak. Így a keményforrasztási hőmérsékletnek alacsonyabbnak kell lennie, mint a felhasznált alapanyagok olvadáspontja. A keményforrasztási technika kohászati kötést hoz létre az összekapcsolandó fémek felülete és a hegesztőanyag között. Az eljáráshoz kis hézagtávolságra van szükség ahhoz, hogy az olvadt hegesztőanyag kapilláris hatáson keresztül beszívódjon a hézagba, amikor a fémek hőmérséklete eléri a 450 °C (840 °F) feletti hőmérsékletet.
A keményforrasztás során hőt alkalmaznak az összekapcsolt alapanyagokra. A hegesztőanyag ezután érintkezésbe kerül a felmelegített alapanyagokkal, hogy azonnal megolvadjon. A megolvadt hegesztőanyag kapilláris hatás hatáson keresztül teljesen beszívódik a kis hézagba, és keményforrasztott kötést képez. A keményforrasztás különféle típusai közé tartozik a pisztoly, a kemence, az indukció és az ellenállás.
A keményforrasztási módszert radiátorok, gépjárművek, üvegek, elektromechanikus rendszerek, tartályok, tengelyek, lámpák és világítótestek, napelemek, kalibráló műszerek, csőszerű megoldások, ékszerek és ezüsttárgyak, keményfém és gyémánt kötéseinek kialakítására használják.
A forrasztás során a fémeket úgy kapcsolják össze, hogy egy hegesztőanyagot olvasztva az alapanyagok illesztéseibe erős kötést hoznak létre. Az eljárást 840 °F alatti hőmérsékleten hajtják végre, ami sokkal alacsonyabb, mint a hegesztési és keményforrasztási hőmérséklet. A forrasztási módszer igényel vagy nem igényel kapilláris hatást a kötés kialakításához. A módszer különféle fémek, köztük arany, sárgaréz és réz összekapcsolására használható. A forrasztás két típusra osztható: keményforrasztásra és lágyforrasztásra. A keményforrasztáshoz hasonlóan a forrasztás is fedőport használ a fém mechanikai tulajdonságainak javítására és megerősítésére.
A forrasztás hasonlónak tűnhet a hegesztéshez, de különböző alkalmazásokban használják. A forrasztóanyag puha, csövekben és tekercsekben kapható. A forrasztóanyagokat gyakran használják elektronikus eszközökben, mivel velük az alkatrészek elektronikusan csatlakoztathatók. A hegesztéssel és keményforrasztással összehasonlítva a forrasztott kötés gyengébb, de így az összekapcsolt darabok vezetik az elektromosságot.
Az American Welding Society (AWS) a forrasztást a folyékony-szilárd fázisú kötési folyamatok közé sorolja. A folyékony azt jelenti, hogy a hegesztőanyag megolvad, a szilárd pedig azt, hogy az alapanyagok nem olvadnak meg.
A forrasztási módszert fém munkadarabok ragasztására használják fűtésnél, elektronikában, légkondicionálóban, tűzoltó berendezésekben, radiátorokban, színesüveg munkáknál, ékszerekben, autókban és vízvezetékekben.
A hegesztési, keményforrasztási és forrasztási módszerek eltérően működnek, és különböző alkalmazásokhoz használják őket. A módszerek közötti fő különbségek két kulcsfontosságú tényezőhöz kapcsolódnak – az alkalmazott hőmérséklethez és a hőmérsékletnek az alapanyag állapotára gyakorolt hatásához. Az alkalmazástól függően az anyagok összeillesztéséhez az alábbi módszerek bármelyikét választhatja. Az illesztési technika kiválasztásakor figyelembe kell vennie a szerelvény méretét, az alapanyagok típusát és vastagságát, a kívánt szilárdságot, valamint a hely- vagy hézagszükségletet. Az egyes technikákat gyakorlással sajátíthatja el.