Mi a különbség a heganyag és a hegesztőanyag között?

Mi a különbség a heganyag és a hegesztőanyag között?

Tájékoztató a hegesztőanyagokhoz és a heganyagokhoz

Nem szokatlan, hogy a kezdő hegesztők összetévesztik a hegesztőanyagot és a heganyagot. Ez a cikk végigvezeti a hegesztőanyag és a heganyag közötti különbségeken.

Hegesztőanyag

A hegesztőanyagokat két egymáshoz szorosan illeszkedő anyag közötti tér kitöltésére használják hegesztésnél, forrasztásnál vagy keményforrasztásnál. Ezek az ötvözetek vagy ötvözetlen fémek hevítéskor megolvadnak, és befolynak a két egymáshoz szorosan illeszkedő anyag közötti résbe, és hegesztési, forrasztott vagy keményforrasztott kötést hoznak létre. A hegesztőanyagok megfelelő olvadásponttal és folyási tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy a kapilláris hatás révén eloszoljanak az előkészített hézagokban.

A hegesztőanyagból kialakított kötések megfelelnek az olyan szolgáltatási követelményeknek, mint a korrózió, a szilárdság és az ellenállás. Ezenkívül megfelelnek az ASTM (American Society for Testing Materials), az AWS (American Welding Society) és az ISO szabványok szinte minden előírásának.

A szabványos töltőfémek közé tartozik az ezüst, ón, különféle ólommentes anyagok, ólom, kadmiummentes anyagok, nikkel, réz, alumínium és arany. A hegesztőanyag paszta és szilárd formában is kaphatók (például tekercsek, porok, alátétek, huzalok és gyűrűk). A fúziós hegesztőanyagokat először porítják, majd fedőporral pasztává keverik.

Hogyan adagolják a hegesztőanyagot?

A hegesztési folyamat során egy elektródáról hegesztőanyagot adnak a hegesztendő kötéshez. A hegesztőanyagot a hegesztési folyamat során használjuk fel (védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés, GMAW) vagy porbeles, bevontelektródás kézi ívhegesztés (SMAW), porbeles/fémmagos hegesztés (FC/MCAW) vagy bevontelektródás kézi ívhegesztés (SMAW). A hegesztőanyag is hozzáadható a kötéshez egyszerű hegesztőhuzalként, amely elektromosan nem csatlakozik plazmahegesztés (PAW) és a volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés (GTAW) során.

A hegesztési folyamat során az elektromos ív által termelt hő megolvasztja a hegesztőanyagot és az alapanyag felületét. Az olvadt anyagok egyesülve hegfürdőt alkotnak, amely lehűlve és megszilárdulva hegesztési kötést alkot. Tehát a hegesztőanyag vegyi összetétele megváltozik a végső kötésben az alapanyagból megolvasztott fém hozzáadásával.

Megjegyzés: A hegesztett, forrasztott, keményforrasztott vagy vágott fémet vagy ötvözetet alapanyagnak nevezik.

Heganyag

A heganyag a hegesztésit kötésben lévő anyag, amely a hegesztési folyamat során megolvad, majd újra megszilárdul. Általában az alapfém, a hegesztőanyag, valamint a fogyóeszközökben lévő bármilyen, fedőporból származó adalék keveréke.

Egyes hegesztési eljárásoknál (lézersugaras hegesztés, öngerjesztő ívhegesztés, zömítő tompahegesztés és elektronsugaras hegesztés), ahol nem adnak hegesztőanyagot a hegfürdőhöz, a heganyag összetétele és jellemzői megegyeznek az alapfémével.

Az olyan hegesztési eljárásoknál, ahol nem használnak hegesztőanyagot (lézersugaras hegesztés, öngerjesztő ívhegesztés, zömítő tompahegesztés és elektronsugaras hegesztés), a heganyag vegyi összetétele és jellemzői megegyeznek az alapfémeivel. Ha azonban hegesztőanyagot adnak a hegfürdőhöz, a heganyag összetétele és jellemzői eltérnek az alapféméitől. Ilyen esetekben általában a hegfürdő a hegesztőanyag és az alapfém jellemzőivel is rendelkezik.

A megszilárdult heganyag az alapfém és a hegesztőanyag (elektróda) mechanikai és vegyi tulajdonságaival rendelkezik.

A hegesztőanyag végső összetétele a következőktől függ:

  • az alapfém összetétele
  • a hegesztőanyag összetétele
  • a hegesztőanyag, védőgáz vagy fedőpor közötti kémiai reakció

Az ESAB a hegesztőanyagok széles választékát kínálja, amelyek közül az alkalmazás és a hegesztés típusa alapján választhat.