Az ESAB a hegesztési és vágási termékek, valamint megoldások teljes választékát kínálja. Böngéssze berendezéskínálatunkat termékcsalád és iparág szerint.
Az ESAB világelső a hegesztő- és vágóberendezések, valamint a fogyóeszközök területén. Fedezze fel hegesztő- és vágótermékeink teljes kínálatát szinte minden alkalmazáshoz.
Az ESAB egyetemi kurzusok egymásra épülő, strukturált tanulási modulok, amelyek célja, hogy segítsenek készségeit a következő szintre emelni. Új kurzusok rendszeresen bővülnek, ezért látogasson vissza gyakran. Kattintson a hivatkozásra a jelenleg kínált kurzusok megtekintéséhez.
A cikkek részletesebben foglalkoznak az iparági témákkal, továbbá az ESAB mérnökeivel és hegesztőmestereivel együttműködésben készültek. A hivatkozásokra kattintva tekintheti meg a legújabbakat.
Tippek az ESAB szakértőitől, amelyek segítenek a hegesztési, vágási és gyártási ismereteinek magasabb szintre emelésében.
Az ESAB University videóit a világ legjobb gyártóinak tippjei és bevált gyakorlatai alapján gyűjtöttük össze. Tanuljon új technikákat, vagy fejlessze jelenlegi készségeit az ESAB University videóival.
Bővítse hegesztési, vágási és gyártási ismereteit ingyenes és hozzáférhető webináriumokkal számos különböző témában, beleértve a hegesztési bevált gyakorlatokat, az ESAB-termékek használatára vonatkozó tippeket, az új termékek bevezetését és sok más egyebet, mindezt megbízható ESAB-szakértők előadásában.
Az ESAB világelső a hegesztő- és vágóberendezések, valamint a fogyóeszközök területén. Átfogó gyártási kínálatunkban gyakorlatilag minden alkalmazáshoz megtalálja az ideális megoldást.
ESAB Sajtószoba – Értesüljön mindig az elsők között az ESAB legfrissebb híreiről! Itt megtekintheti a sajtóközleményeket, a termékbejelentéseket, a vállalati híreket és egyebeket.
Az ESAB EHS (környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági) kezdeményezéseit a lehető legmagasabb prioritással kezeljük, a biztonság iránti elkötelezettség vállalati kultúránk szerves része.
Az ESAB története összeforrott a hegesztés történetével. Itt interaktív áttekintést kaphat az ESAB történelméről, amelynek során végig komoly hatást gyakoroltunk a hegesztés, a vágás és a gyártás jövőjére.
Az ESAB Karrierek oldalán megnézheti a nyitott pozíciókat és további lehetőségeket.
Az ESAB hivatalos forgalmazójától történő vásárlás garantálja Önnek az első osztályú ügyfélszolgálatot és támogatást minden ESAB termékhez.
Az ESAB sok terméktámogató anyagot kínál, köztük sokféle műszaki és szervizdokumentációt, a biztonsági adatlapoktól és letölthető termékkézikönyvektől kezdve a terméktanúsítványokig.
Látogasson el az ESAB globális kézikönyv adatbázisába, hogy hozzáférjen további tételekhez, dokumentációkhoz.
Globális felhasználói kézikönyvek
Használati útmutatók és pótalkatrészlisták
Terméktárolási utasítások
Fő kapcsolatfelvételi adatok oldalának megtekintése
ESAB helyszínadatok megtekintése
+36 1 382-12-00
Nem találtunk lejátszási listát! A lejátszási listát itt hozhatja létre.
Hegesztés
A hegesztés a modern fémfeldolgozó ipar gerince. Akár egy gyártóegységben, akár egy javítóműhelyben, általában mindenhol talál valamilyen hegesztőgépet.
Az ívhegesztésnek számos különböző módszere létezik, köztük a MIG, a TIG, a SAW és a PAW. A MIG-hegesztés számos alkalmazáshoz alkalmas, és különösen alkalmas vastag fémlemezek hegesztésére, és nagyon vastag szelvényekhez is használható.
Ebben a cikkben bemutatjuk a MIG-hegesztési eljárást, és megvizsgáljuk, hogy hol és mikor érdemes használni.
MIG meghatározás: Fémeket olvaszt össze egy fogyasztható huzalelektróda segítségével, amelyet védőgázzal védünk. A MIG-hegesztési eljárást 1948-ban a Battelle Memorial Institute fejlesztette ki, és 1949-ben szabadalmaztatta.
A MIG-hegesztés a gázfém ívhegesztés (GMAW) két altípusának egyike, a másik a fémaktív gázos (MAG) hegesztés. Az eljárás és a berendezés ugyanaz, a meghatározás a használt védőgáz típusából adódik, például ha védőgázként inert argongázt használnak, akkor MIG-eljárásról van szó. Ha aktív héliumgázt használnak, akkor MAG-eljárásról van szó. Annak megválasztását, hogy melyik típusú védőgázt használjuk, a hegesztendő fémek határozzák meg.
A MIG-hegesztés egy olyan ívhegesztési eljárás, amely egy folyamatos szilárd huzalelektródát használ, amelyet hegesztőpisztolyból melegítenek és táplálnak a hegesztőmedencébe. A két alapanyagot összeolvasztják, és egy kötést alkotnak. A pisztoly az elektróda mellé védőgázt vezet, amely segít megvédeni a hegesztőmedencét a levegőben lévő szennyeződésektől, és távol tartja az oxigént az olvadt fémtől.
A MIG-hegesztés szinte minden fém esetében működik, beleértve (de nem kizárólagosan) a lágyacélt, rozsdamentes acélt, alumíniumot, rezet, magnéziumot, bronzot és nikkelt. A MIG-hegesztés a legtöbb fémvastagsághoz alkalmas. Vékony lemezek esetében azonban általában nem ez az előnyös módszer, mivel fennáll a lemez átégésének veszélye, bár a modern MIG/MAG hegesztőberendezések jellemzőinek fejlődése lehetővé tette ezt.
A MIG-hegesztés során a kezelő MIG-hegesztőpisztollyal vagy "pisztollyal" dolgozik. Amikor a fáklya ravaszát megnyomják:
A részletesebb megértés érdekében megvizsgáljuk a MIG-hegesztési folyamat legfontosabb jellemzőit.
A MIG-hegesztés úgy működik, hogy egy ív segítségével megolvasztja az alapanyagot, és a fém töltőhuzalt táplálja bele. A kötés a töltőanyaghuzal és az alapfém keverékeként jön létre.
A módszer, amellyel a töltőhuzal a hegesztőmedencébe kerül, többféleképpen is elvégezhető, az alkalmazandó módszer kiválasztása a hegesztés helyzetétől (például fejjel lefelé), valamint a hegesztendő anyag típusától és vastagságától függ. Az alábbiakban a négy leggyakoribb átviteli módot ismertetjük:
Rövidzárlatos vagy merülő átviteli üzemmódban a hegesztőmedencébe táplált huzal sebessége megnövekszik, így az fizikailag érinti a hegesztőmedencét. A rövidzárlat megolvasztja a huzalt, és a hegesztőmedencébe helyezi. Ezek a rövidzárlatok másodpercenként 20-200 alkalommal is bekövetkezhetnek.
A huzalhoz vagy tömör huzalt, vagy tömör magvas huzalt használnak. Ez egy alacsony feszültségű és alacsony hőbevitelű hegesztési módszer.A rövidzárlatos módszer minden helyzetben alkalmazható, függőlegesen felfelé, függőlegesen lefelé, vízszintesen vagy fej fölött. A tipikus védőgáz 75%-85% argon.
Gömbös üzemmódban a huzal és a munkadarab között folyamatos ív marad fenn, és a fém cseppek formájában kerül a hegesztőmedencébe.
Ezeknek a nagyméretű fémcseppeknek a létrehozásához nagy mennyiségű hőre van szükség. A fémcseppek átmérője sokkal nagyobb, mint a huzal átmérője.
Gömbölyű üzemmódban a hegesztés nagy sebességgel végezhető, de a pozíciós hegesztésnél nem, mivel a cseppek a gravitáció hatására a hegesztőtócsába esnek. A tipikus védőgáz tiszta CO2, ami olcsó módszerré teszi. A globuláris átvitel azonban sok fröccsenést okozhat, és csúnyán néz ki, ezért további hegesztés utáni tisztítási eljárásokra lehet szükség.
A rövidzárlati és a gömbölyű üzemmódtól eltérően a permetátviteli üzemmód magas feszültségen, jellemzően >25 V-on történik egy 1 mm átmérőjű huzal esetében. A huzaltovábbítás sebessége úgy van beállítva, hogy több mint 250A-t adjon, és a hegesztőív folyamatosan égjen. A fém leolvad a huzalról, és kis cseppek sorozatában halad át az ív felett, amit permetátvitelnek nevezünk. Ez az átviteli mód nagyon apró olvadt fémcseppek "permetéből" áll, amelyeket az ívben lévő elektromos erők a munkadarab felé vetítenek. A cseppek átmérője általában az elektródhuzal átmérőjének 0,5-1-szerese, és a keletkező hegesztési gyöngy általában tiszta és esztétikus, kevés fröccsenéssel. Ez az átviteli mód nem alkalmas pozíciós hegesztésre, bár alumínium és ötvözeteinek pozíciós hegesztésére alkalmazható.
A fent említett módszerekkel ellentétben az impulzus-fémátadási módhoz speciális, impulzus-MIG funkcióval rendelkező MIG-hegesztőgépekre van szükség.
Legegyszerűbb formájában ez egy olyan háttéráramú időszakból áll, amely fenntartja az ívet, de nem valósítja meg a fémátvitelt, majd egy olyan magas áramú időszak következik, amely alatt a permetátvitel megtörténik. Az átlagos áram a háttér- és a csúcsáram között félúton van, és jóval a permetátvitelhez általában társított küszöbérték alatt lehet. Ez azt jelenti, hogy a hegesztési medence mérete viszonylag kicsi, és a pozíciós hegesztés lehetséges, még akkor is, ha az átviteli mechanizmus a permetezés. Az impulzusos MIG-hegesztés teljesen pozicionális, és tiszta hegesztési gyöngyöket eredményez, minimális fröccsenéssel és csökkentett hőérzékeny zónával. Alkalmas vékony vagy vastag anyagokhoz. Az impulzus MIG-hez használt védőgáz jellemzően argon.
A hegesztőhuzal fogyóelektródaként működik, amely létrehozza az ívet. A huzal egyszerre szolgál a hőforrásként (az érintkezőhegynél lévő ív révén) és a kötés töltőanyagaként, és egy érintkezőhegynek nevezett rézcsövön keresztül táplálják, amely áramot vezet a huzalba. A töltőfém kiválasztása az összekötendő anyagoktól függ, általában azonos típusú fémminőséget használnak, például alacsonyan ötvözött töltőhuzalokat az alacsonyan ötvözött acélok és rozsdamentes acélhuzalokat a rozsdamentes acél kötésekhez. A töltőfém mechanikai és korrózióálló tulajdonságainak is meg kell egyezniük, vagy még jobb esetben felül kell múlniuk az alapfém tulajdonságait. Kétség esetén mind az alapfém, mind a töltőfém gyártója tanácsot tud adni, hogy mit javasolnak. A MIG-hegesztéshez használt huzalok tipikus átmérője 0,8 mm-től 1,6 mm-ig terjed, és a választás ismét a kötés kialakításától és az anyag vastagságától függ.
A védőgáz elszigeteli a hegesztőmedencét a légkörtől, így az olvadt fém nem oxidálódik. A leggyakrabban használt védőgázok az argon, a hélium és a szén-dioxid. Általában e gázok keverékét használják a tiszta gázok helyett, az arány az alapfém típusától, a hegesztett fém típusától és a fémátvitel módjától függ.
A MIG-hegesztőpisztoly egy kábellel csatlakozik a hegesztő áramforráshoz, amely az elektromos áramot, a hegesztőhuzalt és a védőgázt szállítja. Van egy kioldó kapcsoló, amely egyszerre kapcsolja be az elektromos ívet, engedi ki a védőgázt, és indítja el a huzaladagolást. A fáklya munkavégén egy érintkezőhegy vezeti a huzalt, és vezetőként szolgál a hegesztési ív számára a fáklya és a fémtöltet között. Ez a réz érintkezőhegy a használat során elhasználódik, és néhány óra hegesztés után ki kell cserélni. Az érintkezőhegy lyukának átmérője a rajta áthaladó huzal átmérőjéhez igazodik.
A hegesztés a bemenő hálózati áramhoz képest viszonylag alacsony feszültségen és sokkal nagyobb áramerősségen történik. Az ívhossz, azaz a töltőhuzal és az alapfém közötti távolság bármilyen változása a feszültség változását okozza. Mivel a MIG-hegesztési folyamat megköveteli, hogy a huzal folyamatosan a hegesztőmedencébe kerüljön, ezért ennek "kiegyenlítése" érdekében a MIG-hegesztéshez használt tápegységnek állandó feszültséget kell szolgáltatnia a fáklya számára. Az áramforrás kiválasztása az alapfém vastagságától, az anyagtípustól és a gép napi üzemidejének számától függ.
A MIG-hegesztés előnyei a következők:
A MIG-hegesztés rendkívül sokoldalú hegesztési eljárás, amely számos különböző típusú, méretű és vastagságú fémhez és minden hegesztési pozícióban alkalmazható.
A MIG-hegesztés könnyen gépesíthető vagy teljesen automatizálható. A nagy sebességű robotizált vagy félautomata beállítás gyorsabb MIG-hegesztést biztosít, következetesebb eredményekkel.
A MIG-hegesztés vonzó hegesztési gyöngyöt biztosít, amely nem rontja az illesztések megjelenését. Minimális a fröccsenés és a látható hőhatású zónák. A kész MIG-hegesztés vizuálisan vonzó.
Bár a MIG-hegesztés népszerű hegesztési technika, az eljárásnak ugyanolyan korlátai vannak, mint minden hegesztési eljárásnak:
Az átégés akkor következik be, amikor az alapfém teljesen megolvad, és a hegesztési varrat olvadt fémje átesik rajta. Az átégés lehetősége fennáll, ha vékony fémeket MIG-hegesztéssel hegesztenek gömb vagy permetátviteli módban. A rövidkörös átvitel megfelelőbb a vékonyabb fémeknél.
Az olvadáshiány a hegesztési hiba egyik fajtája, amely akkor fordul elő, amikor az olvadt fém, a hegesztési medence nem olvad össze teljesen a hideg alapfémmel, és vastagabb anyagoknál gyakoribb. Emiatt a MIG-hegesztésnél a vastagabb anyagoknál a permetezési átviteli mód javasolt.
A nagyobb argonszázalékot igénylő MIG-hegesztés esetén a hegesztési folyamat összköltsége megnő, mivel az argon az egyik legdrágább inert védőgáz. Továbbá mivel ehhez az eljáráshoz védőgázra van szükség, nem könnyű a műhelyen kívül használni. Bármilyen huzat elfújja a védőgázt a fáklya végéről.
A MIG-hegesztés gömbölyű és spray Transfer üzemmódban korlátozza a hegesztési pozíciót. Ezeket a módszereket csak vízszintes vagy sík helyzetben használhatja.
Mire használják a MIG-hegesztőt? A MIG-hegesztés az iparban a fémhegesztés elsődleges módszere, a globális fémhegesztések több mint 50%-át MIG-hegesztővel végzik.A MIG-hegesztés az autóiparban gyakori, ahol az eljárás minden pozícióban való alkalmazhatósága és az orsóról adagolt huzalos töltőanyag automatizálható; a hegesztőpisztoly egy robotkarhoz van csatlakoztatva. Az autóipari szegmensen kívül számos más iparág, amely fémlemezeket, csöveket, vastag szelvényű gerendákat gyárt az építőiparban, hajógyárakban és általános műhelyekben is használja a MIG-hegesztési eljárást.
A MIG-hegesztés az egyik legnépszerűbb hegesztési módszer, amelyet amatőrök és profik egyaránt használnak. Ez részben az általa kínált előnyöknek, részben pedig a könnyű használatának köszönhető.Bár a MIG-hegesztő áramforrás műszaki jellemzője segíthet javítani a hegesztés minőségét, az eredmények javításának legjobb módja a hegesztési technika gyakorlása és a beállítások optimalizálása az Ön által hegesztett fémhez és töltőanyaghoz. A tápegység, a töltőhuzal, a védőgáz és a hegesztési paraméterek kiválasztásával kapcsolatos tanácsadáshoz az ESAB képzett hegesztőmérnökei tudnak segítséget nyújtani.
A kiváló minőségű MIG-hegesztő berendezések használata nagyban megkönnyíti a munkáját. Tekintse meg az ESAB ipari MIG-hegesztőberendezések és kiváló minőségű töltőanyagok kínálatát, és biztosítsa, hogy a munkájához megfelelő eszközökkel rendelkezik!