Mi a bevágási szélesség, és miért fontos?

Mi a bevágási szélesség, és miért fontos?

A bevágási szélesség jelentőségének megértése

Ebből a cikkből meg fogja érteni, mi a bevágási szélesség, és miért fontos.

Mi a vágási szélesség?

Bevágási szélesség = szélesség

A bevágási szélesség a vágás szélessége vagy a vágási eljárással eltávolított anyag szélessége. Eredetileg a fűrész oldalra hajlított fogai által eltávolított fa mennyiségének leírására használták: azok a fűrészlap szélességéhez képest több anyagot távolítanak el, és így megakadályozzák a fűrészlap elakadását a fában.

A kerf is: the width of material that the process removes as it cuts through the plateHa tipikus vágási folyamatokkal rendelkező CNC alakvágásról beszélünk, a bevágási szélesség az az anyagszélesség, amelyet a folyamat a lemez vágása közben eltávolít.

Az évek során ezt a kifejezést gyakran az alkatrész szélén lévő sarokra vonatkozóan használták, de ez helytelen szóhasználat. Az alkatrész szélén található „vágási sarok” megnehezíti a bevágási szélesség mérését, de a következetesség érdekében a „bevágási szélesség” szót csak akkor szabad használni, ha a tényleges vágási szélességről beszélünk.

4 examples of kerf width

Miért fontos a bevágási szélesség?

Az alkatrészek CNC plazma- vagy lézervágó géppel való vágásakor olyan pontosan vágott alkatrészek készítése a cél, amelyek végső méretei a lehető legközelebb vannak a programozott alakhoz. Tehát ha 6x6 hüvelykes négyzetet programoz be, és a plazmaív 0,200 hüvelyknyi anyagot távolít el vágás közben, akkor a kapott rész 5,8 x 5,8 hüvelykes lesz. Tehát a tényleges szerszámpályát az alkatrész körül 0,100 hüvelykkel kell kompenzálni a programozott pálya oldalához képest.

Ahelyett, hogy az alkatrészt más méretűre programozná át, a CNC automatikusan gondoskodik erről, ehhez csupán meg kell mondani neki, hogy melyik irányba és mennyivel kell eltolni. A legtöbb modern CNC megkapja a tényleges bevágási szélességet, és ennek 1/2-ével automatikusan eltolja a szerszám pályáját, így a kész alkatrész méretei nagyon közel kerülnek a programozottakhoz. Ezért a bevágási szélesség értékét gyakran „bevágási eltolásnak” nevezik.

A bevágási szélesség minden folyamatnál más

Minden vágási folyamat különböző mennyiségű anyagot távolít el. A precízebb eljárásoknál, mint a vízsugár és a lézer, kisebb a bevágási szélesség, többek között ezért is lehetnek pontosabbak. Az itt látható tipikus példa 1/2 hüvelyk vastagságú lágyacélra vonatkozik.

Tipikus bevágási szélesség 1/2 vastagságú C.S. esetén:

  • Plazma: 0,150 hüvelyk
  • Lángvágás: 0,045 hüvelyk
  • Vízsugár: 0,035 hüvelyk
  • Lézer: 0,025 hüvelyk

A bevágási szélesség változása

A bevágási szélesség nemcsak folyamatonként változik, hanem számos tényező befolyásolja az egyes folyamatok bevágási szélességét. Természetesen az anyag vastagságának növekedésével egyre több erő szükséges a vágáshoz.
A plazma esetében ez magasabb áramerősséget és nagyobb fúvókát jelent.

  • A lézernél növelni kell a teljesítményt.
  • A lángvágás nagyobb fúvókát használ szélesebb vágó oxigénsugárral és melegebb előmelegítéssel.
  • Vízsugár esetén nagyobb fúvóka/nyílás kombináció vagy lassabb vágási sebesség kell.

A folyamattól függetlenül a lemezvastagság emelkedése esetén a bevágási szélesség nő. Az egyes folyamatokon belül is vannak eltérések. Például plazmavágás során a tényleges bevágási szélesség nem csak a vágási áramtól függ, hanem a pisztoly magasságától, sebességétől és gázbeállításaitól is.

A bevágási eltolás beállítása

A bevágási eltolást hagyományosan a gépkezelő állítja be a CNC-nél. A program futtatása előtt a kezelőnek meg kell adnia a bevágási szélességet, hogy a CNC ki tudja számítani az alkatrész megfelelő méretre vágásához szükséges tényleges szerszámpályát.

A modern termikus vágógépek és vízsugaras gépek vezérlésével a bevágási szélesség értéke az alkatrészprogramba felvehető, illetve a CNC-ben tárolt folyamatadatbázisból lehívható. Ez nagyban megkönnyíti a kezelők dolgát, mivel nem kell minden egyes vágott anyagtípushoz és vastagsághoz megkeresniük az értékeket. Ehelyett inkább egyszerűen kiválasztják az anyag típusát és vastagságát, majd a CNC kikeresi az összes folyamatváltozót az adatbázisban.